örmény kolostoregyüttesek: A kolostorok már a 9-10. sz. arab fennhatóság alatt a nemzeti-szakrális kultúra őreivé váltak Örményo-ban, a 11-13. sz: a bizánci hatású ktori szertartásrend és építészet az örm. liturgiatörténet utolsó fázisát jelenti. A K-en általános nős papok mellett előtérbe kerültek a tud-nyal foglalkozó szerz. tanító-papok (várdápet), s a cölibátus mindenütt az előmenetel (pp-ké szentelés) előfeltétele lett. Ugyanakkor a hegyekben épült ktorok, a szellemi erőket koncentrálva, tudományos-kulturális fellegvárak lettek és maradtak (nehéz megközelíthetőségük a hegyekben viszonylagos védelmet jelentett a pogány hódítóktól). Ehhez járult a Bizáncból elűzött monofizita szerz-ek megjelenése és működése, pl. az építészeti hagyományok átformálásában (ált. lett a halotti és húsvéti szert. céljából kialakított →zsámátun, a tp. Ny-i felében kialakított oltárhely v. kpna, mely a gallikán liturgia Westwerk-jéhez hasonlítható, és a nagy előcsarnok, a gávit, valamint a szentélyzáródás módosulása). -

Az ~ fontosabb képviselői: 1. Szánáhin (É-Örményo., 10-13. sz.). Az ~ legépebben fennmaradt példája. Közp-ját, a középkupolás, kereszt tömegű, keletelt Szt Istenszülő-tp-ot szír típusú, hármas apszissal, kétkápolnás zsámátunnal, harangtoronnyal 934: Vacse Váthuthján alapította. - A Szt Megváltó-főtp. apszisa és mellékterei között már közvetlen, bizánci jellegű átjárhatóság van (1955-56: helyreállították). - Az 1000 k. épült két tp. közötti folyosó lett az „akadémia” (tanulóhely, Grigor Páhlávuni alapította). - Az 1061: épült négykaréjos Szt Gergely-fogadalmi kpna kirnői adomány. Boltozatos, középkupolás kvtárát (kincstárát) Ánus hgnő 1063: építtette. - Vele egyidős lehet az egyhajós, romos Szt Szárgisz-kpna. A 12-13. sz: épültek a gávitok harangtorony-kápolnákkal. - Mindezeket fal vette körül, vízellátását 2000: is működő kútjai biztosították. A falon kívül szinte megsemmisült zarándokház, halotti és fogadalmi kpnák sora (11-13. sz.), közülük a Föltámadás-kpna (1184 e.) ikerszentélyes kialakítása a mo-i Tornaszentandrás 13. sz. tp-ára emlékeztet. - 2. Hághbát (É-Örményo., 10-13. sz.). Részei a 972-1210: épült, középkupolás, kereszt alaprajzú Szt Jel (Kereszt)-főtp. bizantikus térrel, zsámátunokkal, előcsarnokkal; a 11. sz. Szt Istenanya-tp., az 1005: épült Szt Gergely-tp., refektórium, harangtorony-kpna, kvtár és gávitok. - 3. Hagharcin (Gughárk tart., 10-13. sz.) 3 tp-a közül a Szt Istenanya-tp. kupolája 16 oldalú, D-i bejáratának kőfaragása Minász építőmester remeke. A Bagratida kir-ok kriptájában nyugszik Számbát kir. Kpna, gávit, refektórium tartozik hozzá. - 4. Norávánkh (a tör. határ közelében). A 13-14. sz: ppi székhely. 9-10. sz. keresztelőkpnájához csatlakozik a kereszttömegű, középkupolás, bizánci szentélyfejes Ker. Szt János-főtp. (1216-23) zsámátunnal, gávittal és Szt Gergely-sírtp-ában az alapító és építtető Orbelján család kriptájával (1275, Sziránesz műve). A kétszintes Szt Istenanya-sírtp-ot (1339, Momik műve és egyben sírja) gazdagon díszíti a gótikus és iszlám elemek keveredése. A falakon kívül kisebb kpnák vannak. 1984-93: zömmel helyreállították. - 5. Táthev ('Szt Tádé', DK-Örményo.). Kupolás Szt Péter és Pál-szegyh. (895-906) freskó-maradványokkal (930). Szt Gergely-tp. (1295) hozzá illeszkedő oszlopcsarnokkal (vsz. itt működött tovább az 1338 u. megszűnt híres gladzori egyetem). Külön áll az ingadozó és mégis stabil Gávázán emlékmű: 8 m-es, nyolcszögű pilléren kacskárral (904). A 10. sz: kb. 1000 lakója volt. Műhelyeiben számos műv. kegytárgy készült, kapuja a fafaragás remeke. - 6. További ~: Dádivánk, Gosávánk, Hovhánnávánk, Höckonk, Khoránását, Kobájr, Mákárávánk, Mármásen, Vorotnávánk (vánk örm-ül 'kolostor'). Szám L.

Guzsik Tamás: Kk. építészettört. ábraanyag, I. Róma és a ker. Kelet szakrális építészete I. Bp., 1994. - Uő: Az örm. építészet emlékei. I. Adattár. Bp., 1996. - Ararát 1997/7; 2002/9, 18. (örm-ül) - Bagi 2003.